Ebben a cikkben a legfontosabb számokat vesszük át röviden. Elöljáróban: ne számítsunk nagyon jó hírekre, milliós havi nyugdíjra. A KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) rengeteg mindenre kiváló megoldás. A táppénz vagy a nyugdíj sajnos nem ilyen…
Mennyire kevés nyugdíjra számíthatunk?
A nyugdíjat (a KATA jövedelem esetében) nem a jövedelem után számítjuk, hanem a befizetett járulékok után. És a havi szokásos, 50.000 Ft értékű adóbefizetés mindössze 102.000 Ft-nak felel meg, amely az aktuális bruttó minimálbér (161.000 Ft) mindössze két harmada! Tehát logikus lenne, ha a minimálbér után járó nyugdíj kb. 2/3-a lenne a „katás” nyugdíj.
Azonban létezik egy második csavar, amely szintén nem jó irányba mozdítja el ezt a már nagyon alacsony végösszeget. Nem csupán alacsony jövedelemmel, hanem rövidebb szolgálati idővel kerülnek be a katások a rendszerbe: ez 2020-ban kevesebb, mint a valós ledolgozott időszak 2/3-a volt. 12 ledolgozott hónap tehát kevesebb, mint 8 hónapnak számított.
A jelenlegi számítások szerint 40 évnyi minimálbéren töltött alkalmazotti munkaviszony után a nyugdíjunk havi 85.600 Ft lenne.
40 évnyi katás vállalkozói munkaviszony után (nagyon nagy levegő!) pedig ennek körülbelül a fele, 42.700 Ft…
Biztosan 42.700 Ft lesz a végösszeg?
A jövőt természetesen nem látjuk előre, és az utóbbi 10 évben rengeteg változás történt az adózásban. Maga a KATA adónem mindössze 2012-ben született meg, így kérdéses, hogy 40 évig túl fog-e élni. És ha igen, akkor is valószínűsíthetően rengeteg változással: 2021-től is nagy szigorításokat vezettek be.
Azt tehát nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy bárki is pontosan ennyit fog kézhez kapni, de a számok sajnos nem hazudnak: a katás bevételünk után (legyen a jövedelmünk havi 200.000 vagy 1 millió forint) alacsony járulékokat fizetve minimális táppénzre, CSED-re és GYED-re, és nyugdíjra számíthatunk.
Lehet magasabb a nyugdíj katásként is?
Katás vállalkozóként két lehetőségünk van a havi adózás mértékét illetően. A jól ismert és szokásos, már említett havi 50.000 Ft, és a havi 75.000 Ft-os összeg. Ez utóbbi teljes szolgálati időt nyújt, és a bruttó beszámított nyugdíjalap 102.000 Ft-ról 164.000 Ft-ra változik. Tehát havi 75.000 Ft járulék után a minimálbérnek többé-kevésbé megfelelő összeggel számolhatunk.
A 75.000 Ft-os verzióra ideiglenesen, gyerekvállalás előtt szokás néhány hónapra átállni. Érdemes átszámolni a lehetséges verziókat, de valószínűleg arra fogunk jutni, hogy a 75.000 Ft-os havi befizetés hosszú távon nem a legjobb megoldás.
Milyen lehetőségek vannak kiegészíteni a havi néhány tízezer forintos várható nyugdíjunkat?
A KATA igen jól lefedi sok szakma adózási követelményeit és teljesen legálisan biztosít magas jövedelmet. Azonban rajtunk múlik, hogy hó végére elköltjük mindezt, vagy saját magunkról előre gondolkodunk.
A KATA nyugdíj kiegészítésének lehetőségei különféle megtakarítások, befektetések és nyugdíjcélú öngondoskodási formák is. Ez utóbbi három fő fajtája az:
- Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), amely egyik legnagyobb előnye, hogy az állam a befizetett összeg 1/5-ét, tehát 20%-ot, évi maximum 150.000 Ft-ot jóváír az SZJA fizetési kötelezettségből. Ez azonban az SZJA után jár, amelyet katásoknak nem kell fizetniük. Nyugdíjbiztosítással azonban az is megoldható, hogy egy katás vállalkozó hozzátartozója legyen a biztosított: méghozzá úgy, hogy a hozzátartozó adója számít, de nem ő fizeti a megtakarítást.
- A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) hasonló konstrukció, szintén az SZJA után jár az állami támogatás.
- A nyugdíjbiztosítás előnye a másik két konstrukcióval szemben, hogy igénybe lehet venni a 20%-os állami támogatást a közeli hozzátartozó szja-jából is (maximum 130 000 forintostámogatásig). Tehát eltérhet a szerződő személye (az állami támogatást az ő szja kötelezettségéből érvényesítjük), és a kedvezményezett (ebben az esetben a katás vállalkozó).