A fizikai aktivitás a mellrák rizikójának csökkenéséhez vezet
ImageAz USA-ban az „Ápolónők Egészségi Vizsgálata” (Nurses Health Study) keretében 1986-tól 2-4 évenként mérték fel a fizikai aktivitást és a mellrák rizikóját.
A Cox veszélyeztetettségi modellt használták a rizikó becslésére.
Az aktivitást MET-ben mérték.
20 éves (1986 – 2006) követés során 95.396 postmenopauzális nő között 4782 invazív mellrák alakult ki.
3 MET alatti aktivitású nőkhöz képest az aktívabbaknál (27 MET) szignifikánsan kevesebb mellrák alakult ki (valószínűségi arány 0.85).
Tovább
A beteget gyógyítsd, ne a betegséget!
Az Európai Unió a 2010-es évet a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éveként jelölte meg, ez azonban nem jelentheti azt, hogy ebben az évben számos fórumon szembesülünk a kérdéssel, majd a következő években a problémát kipipálva továbblépünk.
Az év nevesítésének nem az volt a célja, hogy 2010-ben a tagországok maradéktalanul számolják fel a szegénység és a kirekesztés okait, hiszen ez egyértelműen a teljesíthetetlen és így a teljesen felesleges kihívások körébe tartozna, hanem elsősorban az, hogy minden egyes uniós állampolgár figyelmét felhívják a problémára és arra, hogy a saját környezetükben, a saját eszközrendszerükkel is rengeteget tehetnek ellene.
A szegénység és a kirekesztés elleni küzdelem nem lehet csak a kormányok, a helyi igazgatás, a tehetősebb polgárok és a hivatásként segítők feladata, minden ember tehet a saját adottságainak megfelelően embertársaiért.
Tovább
Iskolás gyerekek egészség-magatartása: fontos adat az egészségpolitikához
ImageNovember 3-5 között találkozott Koppenhágában az Iskoláskorú Gyerekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children – HBSC) munkacsoport, hogy megvitassák a 2011-ben kiadásra kerülő jelentésüket.
A 26 év alatt összegyűjtött adatok befolyásolták a fiatalokkal kapcsolatos egészségpolitikát a WHO európai régióban, ide értve a a dohányzás szabályozását az iskolákban, az alkohol politikákat, és az erőszakkal kapcsolatos irányelveket.
Tovább
A SZEGÉNYSÉG ÉS A HÁZIORVOS
Szegénység. Nem készítettem felmérést, hogy kinek mit jelent ez a fogalom, de biztosan mindannyiunknak van valami elképzelése róla, van valamilyen kialakult gyakorlata arra, hogy hogyan álljon a kérdéshez, különösen, ha személyesen találkozik is vele.
Háziorvosok vagyunk, mi vagyunk az egészségügyi ellátórendszernek azok a végpontjai, akik folyamatos és személyes kapcsolatban állunk a lakossággal, a betegekkel, bejáratosak vagyunk hozzájuk és leginkább nem a statisztikai vagy más alapon kimunkált jelzőszámok, szociológiai definíciók alapján érzékeljük és értjük a szegénységet.
Álljunk meg egy percre és ne menjünk el szótlanul amellett, hogy néhány héttel ezelőtt volt a szegénység világnapja, s talán érdemes szót váltanunk ennek kapcsán is dolgainkról.
Tovább
A folyamatos gondozás és az elkerülhető hospitalizáció összefüggése
ImageTajvani kutatók az összefüggést vizsgálták a jól hozzáférhető folyamatos gondozás és az elkerülhető, illetve megvalósult kórházi beutalás között.
Longitudinális vizsgálatot végeztek 2000. január és 2006. december között az egészségügyi szolgálatok igénybevételéről, Tajvan általános egészségügyi biztosítási programjának keretében.
30.830 véletlenszerűen kiválasztott olyan páciens esetét elemezték három korcsoportban, akik legalább háromszor fordultak orvoshoz a fenti időszakban.
Tovább
Az Egyesült Királyság elhanyagolja a migránsok egészségét
ImageMíg csaknem minden figyelem Jimmy Mubenga – a Bevándorlási Hivatal embereinek keze között bekövetkezett – halála felé fordul, az UK Határőrségének egy másik, halálos kimenetelű gyakorlata figyelmen kívül marad.
Egy jogi eljárás kapcsán napvilágra került, hogy azok, akiket olyan országba toloncolnak ki, ahol belépés előtt kötelező a sárgaláz elleni oltás, nem kapnak ilyen vakcinát.
Hogy kerüli meg a Bevándorlási Hivatal ezt a követelményt?
Tovább
Főtt tojás korai adása megelőzheti a tojásallergiát
ImageCsecsemő-táplálási irányelvek nagyon régen ajánlják a szilárd, és allergia kiváltásának rizikójával járó táplálékok minél későbbi adását annak érdekében, hogy az allergiát elkerüljük.
Mindezt a bizonyítékok nagyon csekély volta ellenére.
Ausztrál kutatók azt vizsgálták, hogy 12 hónapos gyerekek, bizonyított tojásallergiája összefügg-e
1. a szoptatás tartamával, és
2. a tojás és szilárd táplálék adásának idejével.
A vizsgálat populáció alapú, keresztmetszeti volt – „HealthNuts” – amelyben szülők számoltak be a gyerek táplálásáról és egyéb esetleges befolyásoló tényezőkről, mielőtt a gyereknél elvégezték volna a tojásfehérjére a bőrpróbát.
Tovább
A kórosan túlzott internetezés és a kamaszkori depresszió összefüggése
ImageKínai és ausztrál kutatók végeztek követéses vizsgálatot tizenhárom 18 éves középiskolásokból véletlenszerűen kialakított csoportban, Kína Guangzou tartományában.
Az internetezés kórosan túlzott voltát egy megfelelő teszt (Pathological Use of Internet Test) segítségével, a depressziót és szorongást a Zung depresszió és szorongás skála segítségével határozták meg.
Az esetleges zavaró körülmények kiküszöbölése után vizsgálva, a depresszió rizikója több mint kétszeres (incidencia arány 2.5-szörös) volt annál, mint amit azoknál észleltek, akiknél az internetezés nem volt kóros mértékű.
Tovább
Dohányzás elleni törvénykezés és akut coronaria események rizikója
ImageAngol kutatók rendszerezetten tanulmányozták az irodalmat abból a szempontból, hogy van-e összefüggés a széleskörű dohányzás elleni jogalkotás és az akut coronaria események rizikója között.
Két egymástól független vizsgálatot végeztek a PubMed Embase-ban és a Science Direct-ben a relatív rizikó felmérésére.
A heterogenitás okainak tisztázására meta-regressziót alkalmaztak.
17 alkalmas tanulmányt találtak (10 az USA-ból, 6 Európából és 1 Ausztráliából), 5 alcsoport analízisét kivéve minden vizsgálat az akut coronaria események csökkenéséről számolt be dohányzás ellenes jogalkotás után.
Tovább
Reflexiók a hiperaktivitás kutatásra
ImageA The Lancet e heti számában teszik közzé Nigel Williams és munkatársai kutatási eredményeiket, amelyek szerint a figyelemzavaros hiperaktív gyerekeknél (attention deficit hyperactivity disorder – ADHD), a kontrolloknál több kromoszóma rendellenesség (copy number variants) fordul elő.
Ezek a vizsgálók azzal érvelnek, hogy ez a tény az ADHD genetikai komponense mellett szól, és így törölni kellene a csupán szociális hatásra létrejövő rendellenességek közül.
A tudomány, ha csúcson van, kihívást jelent a konvencionális bölcsesség számára, a kihívás nagyságát annak a reakciónak a vadsága tükrözi, amit kiváltott.