JogÁsz
Hogy keressünk és hogy olvassunk jogszabályt?
ImageMa már sajnos közhely, hogy a gyógyító munkát nem csupán az orvos szakmai ismeretei és gyakorlata határozza meg, sőt még csak nem is a rendelő technikai adottságai, hanem szinte ezekkel azonos súllyal határolják be a tevékenységet a különböző jogszabályok és egyéb előírások.
Mind a diagnosztikai, mind a terápiás lehetőségeket befolyásolják az egészségbiztosítási rendelkezések, mint pl. a csak korbácsrendeletként emlegetett gyógyszerrendelésre vonatkozó rendelet, így a gyógyítás klasszikus szabadsága gyakorlatilag a magánszektorban maradt csak meg, ahol valóban a beteg pénztárcája és szűk korlátok mellett – pl. abortusz – az orvos kizárólag szakmai szempontok szerint meghozott döntése határozza meg az alkalmazott eljárásokat.
Tovább
A Nemzeti Együttműködés Programja
ImageAz Országgyűlés 2010. május 29-én fogadta el a Nemzeti Együttműködés Programját, amelynek az egészségügyre vonatkozó fejezete az alábbiakat tartalmazza:
3. Itt az idő, hogy megmentsük az egészségügyet!
Az elmúlt nyolc évben a szocialista-szabaddemokrata kormányok a reformretorika ellenére az egészségügyet mostoha ágazatként kezelték, és a szektor finanszírozásában a „maradékelvet” érvényesítették.
Tovább
Az alapellátás jogi szabályozásával kapcsolatos feladatok
ImageAz alapellátás szabályozásával kapcsolatos feladatok 3 jól elhatárolható csoportba sorolhatók, nevezetesen
– az áttekinthetetlen szabályrendszer tisztítását szolgáló deregulációs feladatokra,
– a működést ellehetetlenítő szakmai szabályrendszer tartalmi megújítására és
– az alapellátás szakmai egységét biztosító szabályok kidolgozására.
Az egyes konkrét kérdések kapcsán természetesen e feladatok számos ponton érintkeznek, hiszen pl. az adminisztratív feladatokat meghatározó szabályrendszer egy részét érinti a dereguláció szükségessége,
Tovább
Tabutémák a betegjogok terén
ImageBeszélgetés dr. Kapócs Gáborral, a LAM főszerkesztőjével, volt helyettes államtitkárral, az egészségügyi törvény „atyjával”.
– Orvos szakmai körökben (és nem is épp a legkonzervatívabbakban) szokott elhangzani, hogy nem csak „betegjogokra”, de „orvosjogokra” is égető szükség volna. Mi a véleménye erről?
– Amikor a betegjogokat az 1997. évi CLIV. törvényben, az egészségügyi törvényben megfogalmaztuk, az orvosi hierarchia csúcsán lévő tárgyalópartnereink (tehát nem a fiatal, kezdő vagy a szervezeti piramis alsóbb régióiban dolgozó gyakorló orvosok) annak az ellenvetésüknek adtak hangot, hogy
Tovább
A beavatkozással nem járó vizsgálatok jogi szabályozása,
ImageI. A beavatkozással nem járó vizsgálat fogalma
Ahogy az 1. ábrán látható, a beavatkozással nem járó vizsgálat (a továbbiakban: BNV) az emberen végzett orvostudományi kutatások egyik részhalmaza.
Az ábrán feltüntettük a klinikai vizsgálatok részhalmazát is, mert a későbbiekben külön ki fogunk térni a BNV és a vizsgálati készítménnyel végzett klinikai vizsgálatok elkülönítésének néhány szempontjára.
Utóbbiak a beavatkozással járó vizsgálatok közé tartoznak.
Tovább
Alapnyilvántartás, működési nyilvántartás, folyamatos továbbképzés
ImageAhhoz, hogy egy orvos önállóan végezhessen egészségügyi tevékenységet, -többek között- szerepelnie kell az orvosok alapnyilvántartásában, a működési nyilvántartásban, és teljesítenie kell a folyamatos továbbképzést.
Jelen cikk azt próbálja röviden bemutatni, hogy melyek az alap, illetve a működési nyilvántartásba való felvétel feltételei, és mely esetekben hosszabbítható, illetve újítható meg a működési nyilvántartás ötéves periódusa.
Tovább
Rövid összefoglaló az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról
ImageAz alábbiak a 2009. december 29-én kihirdetett, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CLIV. törvényben meghatározott törvénymódosítások kiemelkedően fontos rendelkezéseit tartalmazzák.
Az ismertetett rendelkezések nem a szabályozási tárgykörök súlya, hanem az egészségügyi szolgáltatók szempontjából fontosabb elemek összefoglalása alapján kerültek kiemelésre.
Tovább
Kiegészítő gondolatok a magyar egészségügyi kapacitások törvényi szabályozásához
ImageAz Egészségügyi Gazdasági Szemle 2009/5. számában dr. Ágoston István, dr. Vas Gábor, Imhof Gábor, dr. Endrei Dóra, dr. Betlehem József és dr. Boncz Imre rövid áttekintést adott az egészségügyi kapacitások törvényi szabályozásáról.
A szerzők által kiválóan összefoglalt változásokat szeretnénk kiegészíteni a szabályozásra okot adó egyes feltételezések bemutatásával és az egészségügyi kapacitásoktól elválaszthatatlan alapkérdéssel, az ellátási felelősséggel kapcsolatos néhány gondolattal.
Tovább
A Jehova Tanúinak orvosi ellátásának megoldása
ImageCikkünkben a Jehova Tanúi, mint betegek szerepelnek. Ismert tény, hogy a Tanúk elutasítják vallási meggyőződésük miatt a vértranszfúziót. Ennek jogi lehetőségeit, etikai oldalát és a transzfúziót helyettesítő orvostudományi alternatívákat igyekeztünk leírni előnyökkel és hátrányokkal együtt, mind a betegek, mind az orvosok szempontjából. Arra az eredményre jutottunk, hogy számos a vértranszfúziót helyettesítő módszer ismert és sikerrel alkalmazható, sőt akár jobb eredmények, hamarabbi felépülés, kevesebb szövődmény alakul ki, mint a transzfúziót alkalmazó esetekben.
Tovább
Az egészséghez való jog értékelése a hazai egészségügyi rendszerben
ImageA The Lancet folyóiratban az elmúlt év decemberében közzétették azt a 72 indikátort, amelynek alapján meghatározható – a 60 évvel ezelőtt az Emberi Jogok Egyetemes Deklarációjában lefektetettek alapján -, az elérhető legjobb egészséghez való jog érvényesülése.
Az indikátorok összeállítása során természetesen figyelemmel voltak számos különböző egészségügyi rendszer jellegzetességére, így egyes elemek a hazai szisztémába csak nehezen illeszthetők.